A Hungarikum törvényben foglaltak szerint a települési önkormányzat települési értéktárat és települési értéktár bizottságot hozhat létre, amelynek feladatai közé tartozik a településen fellelhető nemzeti értékek azonosításának szervezése, a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény létrehozása. Önkormányzatok esetében a helyi értéktár létrehozása önként vállalt feladatnak minősül.
A települési értéktár egy olyan gyűjtemény, amely egy adott település jellegzetes, helyi értékeit, hagyományait, természeti kincseit és kulturális örökségét gyűjti össze és őrzi meg. Célja, hogy ezeket az értékeket megismertesse a helyi lakosokkal és a látogatókkal egyaránt.
A települési értéktár a Magyar Értéktár része, amely egy átfogóbb gyűjtemény, és a települési, tájegységi, megyei, ágazati és külhoni értéktárakat foglalja magában. A Magyar Értéktárból a Hungarikum Bizottság kiválasztja a hungarikumokat, amelyek a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek.
A települési értéktárban szereplő értékek lehetnek:
Természeti értékek: védett területek, növény- és állatfajok, geológiai képződmények.
Kulturális értékek: népművészet, népszokások, hagyományok, gasztronómia, épített örökség, helyi történelem.
Gazdasági értékek: helyi termékek, kézműves mesterségek.
Szellemi értékek: helyi legendák, mondák, népdalok, helyi nyelvjárás.
A települési értéktár célja a helyi identitás erősítése, a közösségi összetartozás érzésének növelése és a település turisztikai vonzerejének növelése.
A Települési Értéktárak létrehozását és működtetését a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet „a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról” szóló jogszabály szabályozza.