Budajenő, a Budai-hegyektől nyugatra, a fővárostól alig 24 km-re a Zsámbéki-medence peremén terül el. A Jenő helynév törzsnévre utal vissza. A Jenő törzs szálláshelye jóval délebbre lehetett, e vidékre valószínűleg csak töredékei jutottak el akkor, amikor az Árpád-ház, feltehetőleg még Árpád életében, megszerezte Kurszán nemzetségének birtokait és benépesítette a Kurszán város (Óbuda) körüli területeket.
Mai településünk ősének, Jenőnek a neve 1225-ben fordul elő először írásos formában.
Az utolsó arról szól, hogy II. Endre király, a szolgagyőri várjobbágyok Jenőn (in villa Jeneu) lévő két telkét a budai szigeten megtelepedő Szent Mihály egyháznak adományozta.
1198-ban Miksa bán megalapította a Telki Apátságot és az Árpád-korban Jenő ehhez a Telki központú bencés rendhez tartozott. Feltevések szerint az Öregtemplom, egy korábbi XII. századi félköríves templom romjaira épült, gótikus stílusban a XIV. században. Okiratokban először 1378-ban szerepel, Szent Mihály templomként. A kápolna puritán egyszerűségében is megkapó. Nyugatra néző főhomlokzata oromzatos, a keleti homlokzatot a szentélyfal és a sekrestye keleti fala alkotja. A kápolna az egykori település középponti részén állhatott, a közelében lehetett valaha a kegyúr kúriája.
Belső értékei közül ki kell emelni a sekrestye ajtaja fetti falrészbe ágyazott, durván mintázott, román stílusjegyeket mutató kőfaragványt, amely középkori szobrászatunk egyik jelentős darabja (műemlék). A szakértők, keletkezésének idejét a XII-XIII. századra teszik, valószínűleg az előző templomot díszítette. Két ülő alakot ábrázol, akik egy, feltehetően templomot jelképező tárgyat tartanak a kezükben. Az elnagyoltan formált, naiv bájt sugárzó emberalakok, feltehetően az építtetőket ábrázolják, hangsúlyosan kiemelkednek a hátlapból.
A jobb oldali alak valószínűleg férfi, a másik hosszú hajából ítélve pedig nő lehet, s a kulcs a templomhoz kapcsolódó jogokat szimbolizálja.
Az Öregtemplomhoz vezető keresztutat a stációkkal P. Jakab Miksa építette a XVII. században. A keresztút érdekessége, hogy nem 7, hanem 6 kettős fülkés stációból áll, feltételezhető, hogy a 7. kettős stáció maga a kápolna.
Az Ó-temető a kálvária közelében lévő régi, szabálytalan négyszög alakú temető síremlék együttese, mely a XVIII-XIX. század folyamán alakult ki. A legkorábbi felállított sírkövére az 1787-es, a legkésőbbi sírköre az 1869-es évszám van bevésve. A temetőben két sírkőtípus különböztethető meg. Az egyik tömbformájú, amelynél a kő felső síkjához kapcsolódik a kereszt. Díszítése egyszerű, visszafogott. A másik típust a múlt század közepe táján készült darabok képviselik: jellemző rájuk a szívforma és a kereszt a szívforma felett emelkedik. E sírkövek mellett fellelhetők még késő barokk a XVIII. és XIX. század fordulójáról és klasszicista stílusúak is – a XIX. század közepéről. Többségüket sóskuti mészkőből, illetve homokkőből faragták, de van köztük tardosi vörös kőből készült is. A temető központi helyén nagyméretű kőkereszt áll. Lant alakú volutákkal díszített lábazatán az 1795-ös évszám olvasható. A skót bencés rend tagjait e kerített sírkertben helyezték örök nyugalomba.
A XX. század első felében két egyházmegyés budajenői papot temettek az Ó-temetőbe Fertői Richárd (1921. szept. 03.) és Jaeger Géza (1938. márc. 20.) 
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
Éppen 820 éve annak, hogy az 1198-ban alapított Telki Apátság része lett Budajenő. Az Apátság megalapítását követő 500 évben magyarok éltek ezen a területen. A legősibb épített örökségünket az Árpád-kori Szent Mihály Öregtemplomot ebben az időszakban építették és szentelték fel. A régi település a kis templom környékén és a közeli völgyben lehetett. Lakói valószínűleg az apátság béresei voltak. Életük, sorsuk teljesen az apátsághoz kötődött egészen az 1500-as évek közepéig. Az Öregtemplom műemlékvédelem alatt áll és 2006 óta helyi egyedi védelem alatt álló épített emlékek közé tartozik az Ó-temető síremlék együttese és a kőkereszt is.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
– Simon István- Szilágyi Károly: BudaJenő kis község 1198-1998
– Budajenő Településképi Arculati kézikönyv
– Budajenő Község Önkormányzat honlapja
– képanyag: www.budajeno.hu , wikimapia.org, szepmagyarorszag.hu, Bognár István
https://www.facebook.com/magart.hu
http://csendhegyek.blogspot.com/2013/10/budajeno-kalvaria.html
A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: https://ertektar-budajeno.hu
| Javaslatok, határozatok, letölthető dokumentumok |
| A Szent Mihály templom |
| jk_értéktárbizottság_2018.07.05_ 2sz |
Térkép
